Reformáció-Kell e nekünk…? Írta:Kovács “Zsotza” Zsolt ** Egy korábbi csoportos Bibliatanulmányozáskor a gyülekezetemben Ezékiás életéről tanultunk. Szóba került az uralkodásának idején végrehajtott radikális reformáció.A beszélgetés során érintve lett a Katolikus Egyház néhány középkori túlkapása,és egy-két tanbeli tévedése,-de nekem úgy tűnt,hogy az egyházi reformáció ügye az anabaptista elődök munkájával véget is ért….Hogy van ez? A reformációról CSAK egyéni szinten szabad gondolkodni/cselekedni-vagy pedig l e h e t s é g e s , hogy Baptista Egyházunk (is) reformációra szorul (-na)? Először arra gondoltam,hogy ez egy tabu téma:nem beszélünk róla -az aktuális egyházi helyzetről,és a reformok szükségességéről-(és ezzel a probléma el van ásva) Nekem sincs könnyű helyzetem evvel kapcsolatban:Nem titok,hogy megtérésem előtt a “Jehova tanúi” felekezethez tartoztam,és megtérésem után -látva előző közösségem abszolút elzárkózását az őszinte,nyílt párbeszédtől-nem maradt más utam,mint a kilépés. Ezt nem is bántam meg-dicsőség Jahve Úr Istennek! A Baptista Egyházban testvéri szeretetet,és segítségnyújtást találtam-valamint lelki otthonra,-és ez nagy dolog! De képletes tükörbe nézve szembesülnöm kellett a kikerülhetetlen kérdéssel-anélkül,hogy notórius kritizáló lennék,hogy tekintem a Reformáció ügyét,és Egyházunkal,-gyülekezetünkkel kapcsolatban? Lázadó ,”renitens”testvér vagyok-e,ha (f)elismerem:Nem csupán nekem,a keresztény embernek kell napról-napra megújulni-hanem a baptista Egyház is reformációra szorul! Sokat segített nekem Bayer György,jól ismert lelkipásztor testvér “Küldetés” című könyve,amelyből szeretnék hosszabban idézni:”Mire gondolsz,ha azt hallod,:Reformáció!? Míg mi a reformációnak,reformálatlan emlékünnepet szentelünk,ne feledjük,hogy Isten szavának hamisítatlan igazáért mártírok vére folyt. (Mantz Félix,Grebel Konrád,Hubmayer Baltazár,stb….)… Ők nem ismerték,de legalábbis nem alkalmazták teológiájukban a tolerancia,lojalitás,mai értelemben vett szavait. Reformáció reform nélkül,tolerancia biblicitás nélkül,ökumenikus lefelé nivellálódás identitástudat nélkül,küldetéstudta a következmények vállalása nélkül. (Kicsit sok volt a szocializmus égig magasztalásából,a felszabadulás napjának ünnepléséből stb.)Közben mégis reformáltak lennénk,protestánsok,akiknek a pogányság terpeszkedéséhez egyetlen szava sincs?(Képviseltetjük magunkat,egyetértünk,bólintunk, tapsolunk.Meddig még,és hova vezet ez? Ébredéshez? Misszióhoz?) Az egyén,a család,a közösség,az egyház folyamatos reformációra szorul. Erről tanúskodik a Biblia.Miért szükséges ez?Mert a Sátán a deformálás specialistája.Mindent megdeformál,eltérít,letérít,szétdobál.Ezért szükséges a bibliai reformáció,melyet Isten Igéje,Szentlelke által,eszközein keresztül végez.Ma is ezt akarja tenni.”-Eddíg az idézet.Érdekes volna,-érdemes volna egy közvélemény-kutatást végezni a gyülekezetünkben:Milyen KONKRÉT területeken lenne szükség a reformációra? Lehetséges a gyülekezetünk Testvérisége szerint az,hogy valamilyen tanításunk-gyakorlatunk eltér a Bibliától?Meglepő,-és felszabadító volt tapasztalni,hogy tárgyilagosan,-pozitív értelemben-szókimondóan lehet(-sőt! kell!) beszélni a megújulásról,reformációról-ahogy Bayer Testvér is tette.Gondoljunk csak bele:Ha a reformátorok nem vállalták volna fel az egyenes,bátor állásfoglalásokat-protestálásokat-akkor nem lennének protestáns,evangéliumi egyházak! Ha például Luther csak a keresztény életvitel megújításával foglalkozott volna,alapíthatott volna egy újabb szerzetes-rendet.A mindenkori pápák megtűrték a radikálisabb szerzeteseket is-ha nem nyúltak hozzá a tanításokhoz,és nem leplezték le az egyházi tévedéseket! Abban látom-én személy szerint-a reformáció akadályát,hogy korunk embere vagyok! És a legfontosabb érték az Igazság előtt:A kényelem.A hamis ideál:A “Jó Keresztény mindenkivel békében van”-Mindenáron? Mert nincs reformáció konfliktusok,viták nélkül,barátok elvesztése nélkül! Ha felülvizsgálnánk tanításainkat,tradícióinkat,(Pl.:A Katolikus Egyházhoz,Ökumenikus mozgalomhoz való viszony,Evolúció elfogadása a tiszta Teremtés-tanítás helyett,pogány”ünnepi szokások”-karácsonyfa,húsvéti szokások,stb..) ”Sola scriptura”-egyedül a Szentírás!Ezt vállalták az ünnepelt reformátor hitelődök-és vállalták a rizikót,az életveszélyt! Vállalom-e/vállaljuk-e a rizikót,-úgy,hogy nem kell az életünk felől aggódnunk ezért-hogy kiderül:Bizony ránkragadtak nemkívánatos,Igével nem indokolható megalkuvások ,és amikért minimum imádkozni kellene,hogy adjon az ÚR bátorságot,és világosságot elhagyni azt,ami nem Bibliai (tanítás,hagyomány,szemlélet)-akkor legalább a legfontosabb megtörténhetne :Az első lépés! Mert mindíg az első lépéssel kezdődik a legnagyobb út is,és sokszor az első lépéshez kell a legtöbb bátorság is! Adjon nekünk Jahve Atyánk ehhez erőt,alázatot,és reformátori bátorságot!